Toward Nothingness: 175°
At the threshold of Nothingness: 177°
Nothingness – Almost: 179°
Obtuse-acute angles evanescing.
Still a form? A line already?
Though having distinct contours and well-defined extensions,
they cannot be accurately sensed.
Does still exist? Or it no longer exists? Is it Nothing? Or is it still Something?
Perceptible – imperceptible.
Is there a boundary line between them? If so where?
(1999)
A Semmi felé: 175°
A Semmi küszöbén: 177°
Majdnem Semmi: 179°
A megsemmisülés felé közelítő tompaszög, hegyesszög.
Még forma? Már vonal?
Pontos kontúrjai, határai vannak, mégsem érzékelhetők pontosan.
Még van? Már nincs? Semmi? Még Valami?
Érzékelhető – nem érzékelhető.
Hol a határ? Van határ?
(1999)
Toward Nothingness: 175° / At the threshold of Nothingness: 177° / Nothingness – Almost: 179°; 1999 Tempera and cardboard on plywood, 100 × 115 × 1.6 cm
A Semmi felé: 175° / A Semmi küszöbén: 177° / Majdnem Semmi: 179°; 1999 Tempera, karton, rétegelt lemez, 100 × 115 × 1.6 cm
Toward Nothingness: 175° / At the threshold of Nothingness: 177° / Nothingness – Almost: 179°; 1999 Oil and tempera on MDF; 250 × 17.5 × 1.8 cm / 245 × 13.7 × 1.8 cm / 241.5 × 10.2 × 1.8 cm
A Semmi felé: 175° / A Semmi küszöbén: 177° / Majdnem Semmi: 179°; 1999 Olaj, tempera, MDF; 250 × 17.5 × 1.8 cm / 245 × 13.7 × 1.8 cm / 241.5 × 10.2 × 1.8 cm
